Kín és fájdalom

Kín és fájdalom jut én nekem,

Mert ilyen a kinézetem.

Hiába a belső szép,

Ha mindenki csak távolról néz

A szívem egyedül él hosszú ideje már,

Nem kell senkinek, ez az, ami bánt.

Bukott angyalként élhetem az életem.

Ha nem jön senki, akár örökre.

Hol az igaz szerelem, melyet keresek?

Hol van az érzés, mely felmelegíti szívemet?

Jégbe fagyott szívvel élhetek, amíg meg nem halok.

Majd újra kezdődik minden és én csak csalódok.

Szeretlek Téged, akárhol is vagy!

Kérlek, gyere elő, mert a szívem lassan elhal!

Mi lesz én velem a forró érzés nélkül?

Mely éltet és a fájdalomtól elűz.

Sír a lelkem és a szívem egyaránt.

Gyere kedves, ne bujkálj!

Minden ember fájdalmát, ha kell én őrzöm.

Az enyémet ki őrzi? Csak ezen tűnődök.