Kollinger Élete

Kín és fájdalom

2012. november 26. - kollinger

Kín és fájdalom

 

Kín és fájdalom jut én nekem,

Mert ilyen a kinézetem.

Hiába a belső szép,

Ha mindenki csak távolról néz

 

A szívem egyedül él hosszú ideje már,

Nem kell senkinek, ez az, ami bánt.

Bukott angyalként élhetem az életem.

Ha nem jön senki, akár örökre.

 

Hol az igaz szerelem, melyet keresek?

Hol van az érzés, mely felmelegíti szívemet?

Jégbe fagyott szívvel élhetek, amíg meg nem halok.

Majd újra kezdődik minden és én csak csalódok.

 

Szeretlek Téged, akárhol is vagy!

Kérlek, gyere elő, mert a szívem lassan elhal!

Mi lesz én velem a forró érzés nélkül?

Mely éltet és a fájdalomtól elűz.

 

Sír a lelkem és a szívem egyaránt.

Gyere kedves, ne bujkálj!

Minden ember fájdalmát, ha kell én őrzöm.

Az enyémet ki őrzi? Csak ezen tűnődök.

A bejegyzés trackback címe:

https://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr854927097

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sanyi28 2012.11.26. 19:57:03

Szomorú a hangulata, ugyanakkor nagyon szép a vers. A rímek használata, úgy az egész!!!! :)
süti beállítások módosítása