Átok
Elkísér bárhova, s ha kell beléd mar.
Nem hagy nyugton, az életedre tör.
Beléd szúr, s vérben hagy.
Míg lelkedet ki nem köhögöd,
Addig Ő csak kínozni fog.
Mérgét önti le torkodon,
Tüdődnek ad egy óriási pofont.
Az csak küzd tovább, míg az erő el nem fogy.
Átok, mely minden percedben ott lesz veled,
Gyengült lelkedre bevett várként tekint majd.
Nem úszod meg, nem és nem!
Ő érted jött, nem érte.
Fájó szívvel gondolok ezekre,
Hisz már átéltem mindezt.
S csak kínoz a tehetetlenség,
Kínoz, bár tudnám ellenszerét.
Éljetek velem!
Éljetek velem!
Éljetek velem!
Oly sok szép és varázslatos vár rátok!
Küzdjetek, ez csak egy ördögi átok!
Nem győzhet a rossz a jó felett,
Hisz ez van minden történetben.
Szégyentelen világot élünk,
A gyengét az erős félrelöki.
Úgy fáj, fáj, hogy nem szólhatok,
Én is egyike vagyok az átkozottaknak,
De erős vagyok, bele vigyorgok az pofájába!
Nem apám, sem anyám, hogy uralkodjon felettem!
Tiszta szívvel harcolok ellene.
Kövesd a példámat, kérlek kövesd!
Húzz védelmet magad köré,
Csak hinned kell, s a győzelem a Tied.
Sok csata vár rád ezen kívül,
Sose add fel kérlek, ez az egyetlen kiút!
Aztán boldogan, mosolyogva térünk át egy másik helyre,
Ahol szeretet, s öröm vár tömegével.
Higgy bennem kérlek, jegyezd szavaimat,
Az élet kárpótlásul mindent meg ad.
Együtt gondolunk majd minden szépre,
A rosszat feledni kell, hisz csak megtép minket.
Elkísér bárhova, s ha kell beléd mar.
Elkísér, de sose hagyd el magad!