Eme vers édesanyámnak szólt. Karácsonyra kapta. Amikor olvasta, nagyon meghatódott és örült neki. Sok embernek mondhatok köszönetet, de leginkább neki!!!

Mama

Egy szó, mely igen sokat mond.

Egy nő, ki jön, ha itt a gond.

Egy ölelés, melyet minden nap kapok.

Mama, Te vagy az én angyalom!

Ha beteg vagyok, Te virrasztasz mellettem.

Ha dühös vagyok, Te meghallgatod a nyűgömet.

Ha fáj a szívem, Te öleléssel gyógyítod.

Mama, Te vagy az én angyalom!

Nem Te szültél, de ez nem bánt!

Mert, aki szült, az a fekete bárány.

Te örökké itt voltál mellettem,

S szeretettel töltötted a lelkem.

A sok jót, melyet adtál.

Nem tudom, hogy viszonozhatnám.

Nem tudom, mit tehetnék neked,

Hogy valami jóval kedveskedhessek.

Az életem során, Te mindig itt voltál.

Segítettél és a barátom voltál!

S, ha egyszer elmúlik az ének.

Te, akkor is itt leszel velem.

Köszönök minden jót és szépet!

A jó létet, s a sok bölcsességet.

Egy mondat, melyet tudok mondani.

Szeretlek anyu, s semmi más nem számít!

Ültess fát!

Ültess fát, mely elnyeli a rosszat!

Mely nem hagy kínlódni minden nap.

Kiválogatja a szépet és a csúnyát.

Megbecsüli életed munkáját.

Ültess virágot, mely beragyogja a világot!

Mely nem hagy el, semmiért e világon!

Kiválogatja az örömöt és a bánatot.

Megbecsüli minden bocsánatod.

Védd a világot, s ne hagyd, hogy elvesszen!

Mert, akkor könnyen vége lehet az életednek.

Minden, amit szerettél tovaszáll.

A lelked elenyészik, akárcsak a mosolygós orcád.

Együtt, csak veled

Szokatlan az érzés, hogy Te is szeretsz,

Mert még senkitől sem éreztem ilyet.

Mosolygós szádra csókot adnék,

Karjaimba zárnálak, s úgy aludnék.

Szemedbe nézve örülnék, és nevetnék,

Mert elhoztad nekem a lelki békét.

Átölelném törékeny tested,

S addig lennénk így, amíg csak lehet.

Sírva örülnék és örülve sírnék,

Szeretném, hogy mindig mellettem légy!

Új barát

Angyali hangod simogatóan édes.

Aranyos vagy, s gyorsan beloptad magad a szívembe.

Öröm látni Téged a hét minden napján,

Ha így folytatod, legjobb baráttá válsz.

Szép szemedből árad a kedvesség,

Ha veled beszélek, belém száll az, aki lenni szeretnék.

Köszönök neked minden estét!

Ha úgy érzed, ma is beszélhetnénk.

Ismeretlen

Itt vagy, bár én mégsem látlak.

Itt vagy, de csak a talaj ropog alattad.

Itt vagy, s nem tudom, hogy ki vagy.

Itt vagy, de vajon jó szándékkal?

Ki vagy? Kérdezem én, de Te sose felelsz.

Mi vagy? Tán a képzelet ereje játszik velem?

Mit szeretnél? Ha lehet, bánts, de, akkor csak engem.

Hozzám jöttél? Hiába minden, a válasz sose jön veled.

Kérdezek sokat, s Te hallod.

Te beszélsz hozzám, s én csak bambulok.

Nem hallak Téged, s ez nagyon rossz.

Ha szeretnél valamit, akkor kérlek, mondd!

Sok kérdés, ami a fejemben él.

Ezernyi lehetőség áll elém.

Melyik a jó? Melyiktől féljek én?

Vakon dönteni nagyon nehéz.

Várok valakire, aki segít nekem.

Egy angyalra, aki fogja a kezem.

Olyan valakire, aki a vállamra borulva sír, vagy nevet.

Arra, aki segít megfejteni az ismeretlent.