Kollinger Élete

Szívvel - lélekkel

2015. október 28. - kollinger

Sziasztok! :) mosoly

Ezt a verset gimis éveim végén írtam, amikor el kellett köszönnünk az osztályfőnökünktől. Ezzel akartam megköszönni neki azt a csodálatos 5 évet, amit együtt tölthettünk.

back-to-school.jpg

 

Szívvel - lélekkel

 

Nagy Erzsébet,

Ő róla szól ez a versike.

Már csak az a kérdés, szerettük-e?

Szeretjük-e azt, aki kiállt mások ellen?

Védett minket a tanári karral szemben.

 

Szeretjük-e azt, aki éjjel – nappal velünk élt?

Sose habozott, s nem félt.

Szívvel – lélekkel boldogságunkért élt,

Elfogadta hibáinkat,

S nem hánytorgatta fel a múltunkat.

 

Nagy Erzsébet,

Szeretjük Önt, mert oly kedves nekünk.

Szeretetre méltó, drága osztályfőnökünk,

Akit a szeretet aurája vesz körbe.

Remélem életét szép és jó ragyogja be,

S másokkal is megosztja ezt a mérhetetlen sok szeretetet.

Helyettem sírnak a felhők

Sziasztok! :) mosoly 

Gondolom sokan azt hiszitek, hogy én örökké mosolygok. Remélem nem, remélem csak én látom ezt. A lényeg, hogy nem, olykor nekem is vannak ám rossz perceim. Olykor én is tudok szomorú lenni. Ne haragudjatok, hogy soron következő versem kicsit letargikus lett, de szeretném, ha látnátok ezt az oldalamat is. 

Szép napot!

sad-cat.jpg

 

Helyettem sírnak a felhők

 

Bánat gyötri a lelkemet,

Szavak szúrják a szívemet.

Mégis, a felhők sírnak helyettem,

S az arcomon végig gördülnek a cseppek.

 

Fáj, ahogy az élet játszik velem.

Semmibe nézik valós természetemet.

S nem nézik fél szemmel se,

Ahogy kitárom a szívemet.

 

Helyettem sírnak a felhők,

Mégsem az én szememből potyog minden könny.

A lelkem darabokban.

S minden, amit valaha gondoltam, tovaszáll a fájdalommal,

mert nem értem, s nem érzem mi hasznom idelent.

Valaki úgyis belém mar, kitép belőlem egyet.

Ezért kellek én?

Hogy mindent elvegyél?

Azt is, akiért odavagyok?

Akiért, ha kell, világokat rombolok?

 

Bánat gyötri a lelkemet,

Szavak szúrják a szívemet.

Mégis, a felhők sírnak helyettem,

S az arcomon végig gördülnek a cseppek.

Helyettem sírnak a felhők,

Szememből egy csepp könny se jön.

Szívem széttörve hever.

Én még mindig nem értem, miért kell mindennek lennie?

Miért vagány, ha valaki meleg?

Miért utánuk fut minden lány?

Hisz nem ebből szenvednek igazán hiányt.

Egyik se tudja igazán, mi a szeretet,

S mit jelent, ha szeretnek.

 

Bánat gyötri a lelkemet,

Szavak szúrják a szívemet.

Mégis, a felhők sírnak helyettem,

S az arcomon végig gördülnek a cseppek.

Meglátlak Téged

Sziasztok! :) mosoly

Amikor ezt a verset írtam, még csak vártam valakire, akinek odaadhatom a szívemet, lelkemet és testemet. Most együtt vagyok valakivel, akit nagyon szeretek és nagyon illik a mába ez a vers is.

Szép napot! 

og3123201505152106318.jpg

 

Meglátlak Téged

 

Meglátlak Téged és mosolygok,

A szívem majd kiugrik a helyéről.

Szemed csodája semmivel se pótolható,

Lelked szépsége szétveti a rossz erőt.

 

 

Kérlek, légy velem, maradj nekem!

Várok én perceket, órákat, napokat,

De ha kell egész életen át.

Csak tudjam, neked adhatom, amit még senkinek se,

Lelkem, s testem boldogságát.

Nem kell félned, nem önös érdek,

Olyan boldoggá teszlek, amennyire csak lélek tehet.

 

 

Évek óta csak járom az ösvényeket,

Vakon tapogatózva lépkedtem az erdőben.

Te minden sarkon ott álltál, vártál.

Fák közül kukucskáltál.

S vártad, megszólítsalak, ne feledjelek.

Ha ezt mind tudtam volna,

Lelkünk már rég egybeforrva mosolyogna.

 

    

Minden érintésed, s levegő vételed felcsigáz,

Óh, Istenem, honnan ez a lány?

Sose fogok rájönni, mert titok vagy,

Minden napra új csodákat tartogatsz.

Segítesz a bajbajutottakon,

Mert fáj, ha szenvedésüket látod.

 

  

Sok minden közös van bennünk,

Mégse vagyunk még együtt.

Pedig tudom, sose lennél képes bántani,

Ahogy én se tenném, inkább meghalnék.

 

 

Remélem eljő majd az idő,

Amikor szorosan átöleljük egymást,

Mint a szél a fákat.

Együtt futunk majd, míg bírjuk,

Akár a gepárd, úgy.

 

 

Csak egyet kérek, teljesedjen be, ami elkezdődött,

Remélem, jól érzem, s nem vagyok ütődött.

Bár a szerelem vak, s határtalan dolgokra képes,

Veled szeretnék átélni még oly sok szépet!

 

 

Meglátlak Téged, s szívem vadul kalapál,

Kiugrana helyéről, ha hagynám.

Kérlek, érintsd meg, nézd mily forró.

Tartsd a kezed, neked adom.

Elkötelezem életem melletted,

Másokra már fél szemmel se nézek.

Legyünk boldogok, amíg szívünk jár,

Aludjunk el egyszerre, s előtte kívánjunk „Jó éjszakát!”

Percek

Sziasztok! :) mosoly

Egy újabb vers, mely eléggé jellemző mostanában rám. Olvassátok és véleményezzétek nyugodtan! 

the-clock.jpg

Percek

 

Percek, órák, napok telnek el,

De a szívem tovább repes érted.

Melegét egy fontos dolog élteti,

Veled találkozni, szemedben elveszni.

 

Percek, órák, napok telnek el,

A bőröm még mindig érzi érintésed.

Ez mind azért van, drága,

Mert testem, lelkem érted él, s hal.

süti beállítások módosítása