Kollinger Élete

Két álom közt

2013. augusztus 13. - kollinger

Két álom között

 

Egyik percben azt látom, boldog vagyok,

Virágos réten táncolok.

Lepkék ütemes röpködését bámulom,

S elmúlik minden fájdalom.

 

Azzal vagyok, akit szeretek,

Osztozunk az öleléseken.

Csók, csókot vált,

S egyszer csak megjelennek a pulyák.

 

Gyermekeink az őszinteségben születtek,

Kedvesség és szerelem gyúrta őket össze.

Vidámság, összetartás, ez a jelszavunk,

Senki se lesz, aki belénk rúg.

 

Másik percben azt látom, dühös vagyok,

Szememben forró láng fortyog.

Összeroppantam, s engedtem a mély vágynak,

Az ördög csatlósai imádnak.

 

Kiket szerettem már nem léteznek,

Egyenlővé tettem őket a föld színével.

Vad röhögés tör fel belőlem,

Nem én vagyok, más erőlteti ezt.

 

Szabad utat adtam gonoszságnak,

Vége a világnak.

És ez mind azért van,

Mert érzéseim miatt elárultak.

 

Nyár

2013-07-26_22_21_20_1376425189.png_1024x768

Szép jó estét! :)

 

Bár még nincs vége a nyárnak, de haladunk az iskolapad, a vakáció vége felé. 

Sajnos már csak 3 hét van hátra, ezért már most fáj a szívem emiatt. De megmondom nektek őszintén, nem igazán unatkoztam. Csatlakoztam a Never Give Up kórushoz, mellyel meg is volt az első fellépésünk július végén, a Csillagpont nevű rendezvénynapokon, ahol más csapatok, illetve egyének is megmutathatták tehetségüket. Bár a szervezés, illetve az elrendezés nem volt a legjobb, hiszen sok - sok ház választotta el a színpadokat egymástól, így a látogatók nem válogathattak kedvük szerint. Reméljük legközelebb jobb lesz, de azért így is át tudtuk adni kis csapatunk üzenetét.  Heti két alkalommal járock próbára, a Blaha Lujza tér és a Wesselényi utca közt található Golgota nevű kis beülős, kávézós, limonádés helységben. Van két terem, ahol gyakorolni szoktunk. Mi jobban szeretjük  a nagy termet, mert ott kényelmesebben elférünk és légkondi is van, de, ha nincs más megoldás, akkor marad a kis terem.

Aztán: Sok - sok emberrel ismerkedtem meg, akikkel tartom is a kapcsolat, emellett szeretném és meg is próbálom tartani a kapcsolatot a régi ismerősökkel. Van, hogy sikerül, van, amikor nem, de igyekszem. Az új barátok leginkább az alapítványon, a kóruson és a Nick rendezvényeken keresztül léptek be az életembe. 

Még: Meg volt az első vers felolvasó estem, ahol a Nem adom fel együttes is fellépett. Az est különösen jól sikerült, a helyi (Tahitótfalu) Baptista gyülekezet házában, templomában. Sajnos a pontos nevét nem tudom, ez sajnos az én saram. Egy dal, egy vers, így nézett ki az esemény. A röpke egy óra alatt gyűjtés zajlott, hogy meglehessen csináltatni a verses, kalandos könyvemet, mely jó pár tapasztalattal van ellátva, illetve lesz. Ezúton is szeretném megköszönni az adományokat és a nekem adott mosolyokat, sokat jelentettek nekem és sok erőt adtak.

Végül: Jó pár bulin vettem részt, melyeken általában sérült társakkal vettünk részt. Vakokat kísértem, vakok táncoltak önfeledten, míg én eszmecserét vátlottam egy munkatársammal, vagy épp röhögcséltünk. Iszogatás, beszélgetés, lángos, hús, szósz, minden, ami kellett... Még van tervezve pár dolog, szóval nem adjuk fel ilyen könnyen a nyarat, Ti se számoljátok a napokat, inkább örüljetek annak, ami van, az idő, barátok és helyszínek adta lehetőségeknek és mozduljatok ki otthonról! 

További szép nyarat! :)

süti beállítások módosítása