Felejtés

Az életben van, hogy úgy érzed; elég, nem bírom tovább!

De ez mind csak hiú ábránd.

Lehet, hogy sok minden történt egyszerre,

De ettől még nem mondhatod, hogy vége.

Ha elesel, felállsz, vagyis így tanították,

Alkalmaznod kell ezt, mert az élet megy tovább!

Félsz attól, hogy semmi jó se lesz már.

Félsz, hogy mostantól senki se mosolyog rád.

Brigi, Te törékeny kis lány,

Van, aki mosolyog még Te rád!

Kezét feléd nyújtja, s Téged szólít,

Gyere kedves, a bánat nem szorít!

Ha kell, átölel, s rád mosolyog szépen,

Kitárja neked szívét, s elönt sok széppel.

Ne búsulj, drága barátom!

Az élet megy tovább, nem kell félned, ezt én garantálom!

Felejtened kell, mert különben beleőrülsz végleg!

Segítelek bármiben csak gyere, s kérj meg!

Begyógyítom sebeidet, s új reményt hozok neked!

Ne nézz hátra! Csakis előre! Ott a lényeg, nem mögötted!