Kollinger Élete

Isten veled

2012. november 08. - kollinger

Sziasztok! :) Mint, ahogy már nemrégiben is említettem, vállalok rendelésre írást. Itt is egy példa. Tudom, már unalmas a téma, de sajnálom, ez jön időrendi sorrendben. Sose könnyű mások fájdalmáról írni, hisz mi sose azt érezzük, amit ők. Én azért mégis megpróbáltam egy olyan verset írni, mely megfelel az illetőnek. "Tetszett" neki, bár ez elég morbid kijelentés. Olvassátok sok - sok szeretettel!

Isten veled

 

Búcsúzom, mert szeretlek.

Búcsúzom, mert el kell menned.

Búcsúzom Tőled, aki oly sokat jelent nekem.

Búcsúzom, és amíg élek, nem feledlek!

 

Itt állok előtted, elköszönnék tőled, de nem merek.

Itt állok előtted, remeg a szám, és sír a szemem.

Itt állok és gyötör a kín, a fájdalom.

Itt állok és zokogok

 

Eljött a nap, amit senki se várt!

Eljött a nap, amit mindenki messzire kíván.

Eljött hát e nap és csak sírunk melletted

Eljött hát e nap, kérlek, ne hagyj itt bennünket!

 

Köszönöm, hogy szerettél!

Köszönöm a percet, amit velem töltöttél!

Köszönöm neked a sok szépet!

Köszönöm minden erőfeszítésed!

 

Isten Veled, drága papa!

A bejegyzés trackback címe:

https://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr634897000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása