Ez az egyik kedvencem. Gondolom sejtitek, hogy miért. De tényleg, mostanában főleg sokat járock a városokban, buszokon és némely ember olyan megvető, szúró, lekezelő, vagy szánakozó pillantást vet rám, hogy csak na. Mi a válaszom rá...? Teli szájjal mosolygok. És !!!IGEN!!! Sokszor sikerül előcsalnom még belőlük is egy hangyányi vigyort. Nem tudom, talán, mert őrültnek tartanak, vagy rájönnek, hogy mosoly is létezik a világon. A nővérem (Kalácska Magdi) és egyik barátom tökre feltudják kapni a vizet, ha látványosan bámulnak minket, engem. Kevésbé értem, mert én már megszoktam. Jókat nevetek rajtuk. De őszintén szólva nagyon szeretem őket! Már csak ezért a picikéért is. Mert ennyire figyelmesek, törődnek azzal, hogy nekem ne legyen rossz, kényelmetlen, vagy bántó. Egy ember,aki nagyon közel áll hozzám, megtanított arra, hogy a mosoly sokszor többet segít, mint bármi más. Ezt a lányt Tótha Annának hívják, akire igencsak büszke vagyok és merem mondani nektek, hogy ő egy igazán szép lelkű, csupa szív teremtés. Ő is megélt már nem keveset és mégis több erő van benne, mint hat másikban. Ti is járjatok mosollyal az arcotokon, még ha nincs is rá okotok, mert tényleg, hatalmas ereje van!!!

Fényhez érve

Csak néznek és csodálkoznak,

Csodálkoznak, mert mosoly ül az arcomra,

Hogy lehet ez ebben a romlott világban?

Amikor mindenki a bánattal ül egy szobában.

Sok ember rideg és kemény, amikor rám néz,

Kevés az, aki mosolyogva szemlél.

Csonka testem lehet ijesztő,

Szánalommal nézett, kicsi hegytömb.

Ők nem értik, hogy miért mosolygok én így is,

Mikor a lelkek mélyén mindenki ül és sír.

A pénz és a szegénység okozza a sok ember vesztét,

És csak ezzel törődnek, nem azzal, ami szép.

A szép, elég mélyen van, de meglelhető helyen,

Kutass a lelkedben és a végén Te is meglátod e szépet!

A szép, melyben kevés ember hisz,

Ott van, ahova a szemed nem visz.

Ha megtaláltad, kérlek, tartsd meg és mondd el mindenkinek,

Hogy van jó a rossz mellett!

Van, ami győz a sötétség felett,

Van fény, ami segít neked!