Nem vagy itt velem!

Kimegyek az utcára, de Te nem vagy itt velem.

Egyedül érzem magam, mert Te nem vagy itt velem!

Megőrjít az érzés, megőrjít, mert Te nem vagy itt velem!

Őrület határán, hol sírok, hol nevetek, Te nem vagy itt velem!

Lelkem éhen hal, fogytán az ereje, mert Te nem vagy itt velem!

Talán már fölöslegesek az érzések, mik bennem élnek, mert Te nem vagy itt velem!

Sírnék a fájdalomtól, mit érzek, mert Te nem vagy itt velem!

Szívem megszakad, a szerelem öli meg, Te nem vagy itt velem!

Minden percben Téged látlak, Téged érezlek, de Te nem vagy itt velem!

Forr a vérem, ég a szívem, szeretlek, de Te nem vagy itt velem!

Sűrűn köd fedi el elmémet és csak kereslek, mert Te nem vagy itt velem!

Sűrű könnyek közt ülök, s nézek magam elé, Te nem vagy itt velem!

Örökké veled!

Örökké veled, míg lenni lehet!

Örökké veled, míg élek e helyen!

Örökké, míg a halálangyala el nem szólít téged, vagy engem!

Örökké veled, míg élek!

 Szeretlek téged, mint legjobb barát!

Szeretlek téged, mint soha senki mást!

Szeretlek téged, míg az eszemet tudom!

Szeretlek téged, míg a sír nem vonzz!

Élnék veled, míg csak a szívem meg nem áll!

Élnék veled, bár ne lenne annyi határ!

Élnék neked, a fájó pillanatokban!

Élnék veled, amíg a szívem dobban!

Fájó pillanatoknál mindig veled!

Fájó pillanatoknál fognám a kezed!

Fájna a pillanat, amikor elválnánk egymástól!

Fájna, mert veled lenni sokkal jobb!

Örökké veled, míg szívem el nem hagy engem!

Örökké veled, míg a remény virága eltűnik velem!

Örökké veled, csak veled élnék!

Örökké veled, csak neked élnék!  

Angyal

Egy angyal, kivel fekszem és kelek,

Akinek tekintete mély és szeretet teljes.

Aki hiányzik nekem,

Hisz nem mindig lehet velem.

Egy angyal, kinek ölelése forró és kellemes,

Akinek szavai fülemben csengenek,

Szavai, melyek vígasztalnak és szeretnek.

Szavak, melyeket sose feledek.

Itt ül mellettem s énekel énnekem.

Énekel, hogy lelkem megpihenhessen.

Kezét a vállamra teszi és szemével felém néz.

Kacsint, s puszit küld felém.

Bár megölelhetnélek, hisz oly sokat segítettél!

Ha baj volt, szívemet fogtad, s tovább éltettél.

Sose hagytad, hogy céltalanul éljem életem.

Te jöttél és segítettél, bármi is legyen.

Bárcsak viszonozhatnám ezt neked!

Hisz a segítség nem a fán terem.

Átölelnélek és suttognám neked.

Köszönöm angyalkám, hogy mindig itt vagy velem!

Sokat gondolok azokra a barátaimra, akik már nem lehetnek velem. Nos, hát ez a vers nekik szólt, illetve róluk. Nagyon szeretem őket és hiányoznak!

Barátaim

Utoljára látlak, mert elhív az Isten,

Utoljára látlak, hisz vége létednek.

Utoljára látlak, és bánok minden rosszat,

Utoljára látlak, bár visszahozhatnálak

Vége lett a jónak, s a szívemen lyuk lett,

Vége lett a jónak, s a lelkem megremeg.

Vége lett a jónak, s bánom, hogy nem lehetek veled!

Vége lett a jónak, s csak Téged temetlek!

Iván, hű barátom, ki itt hagytál végleg.

Iván hű barátom, kinek szerelme elvérzett.

Iván hű barátom, a lánynak se lesz jó az élete.

Iván, hű barátom, a könnyeim semmit se érnek.

Laci, bölcs barátom, ki értelmet láttál bennem.

Laci, bölcs barátom, ki így szerettél engem.

Laci, bölcs barátom, kit az Isten korán elvett tőlem.

Laci hű barátom, nagyon hiányzol nekem!

Gergő, vicces kis barátom, kinek mosolya feledhetetlen.

Gergő, vicces kis barátom, kit még alig ismertem.

Gergő, vicces kis barátom, kinek viccei aranyat értek.

Gergő, vicces kis barátom, sose Téged se feledlek!

Egy emberi élet során rengeteg könny hull. Miért is sírunk? Hát lássuk csak... Mi balgák leginkább a szomorúsághoz kötjük a sírást. Pedig léteznek ám örömkönnyek is. Bár én már 7 éve nem hullajtottam könnyeket, pedig lett volna rá alkalmam. Sok ember úgy tartja, hogy ez a folyamat lélektisztító hatású. Hát nem tudom, egy ideig jó utána, de aztán... Én nem szeretek, illetve nem tudok sírni. Sírjatok helyettem is! :D

Könnyek

Könnyek, melyek a boldogságból fakadnak,

Könnyek, melyek a fájdalomtól dagadnak.

Sírok, ha boldognak látlak!

Sírok, ha hiába várlak!

Az idő ellenem dolgozik,

Az idő kemény és eltorzít.

Kételyek, melyek felmerülnek bennem,

Kételyek, melyek az őrületbe kergetnek.

A szemed melegséget és megnyugvást okoz.

A szemed, melyet nem látok és szomorkodok.

Lelked, mely megérint és felmelegít.

Lelked, melynek hiánya megvakít.

Könnyek, melyek sosem jönnek ki szememen.

Könnyek, melyek a szívemből erednek.

Sírok, mert hiába várlak Téged.

Sírok, mert hiányod megőrjít engem.