Élet karok és lábak nélkül

Árvíz, segítség, erő!

2013/06/14. - írta: kollinger

Az elmúlt egy hét igazán mozgalmas volt. Ahogy Petőfi Sándor mondta a Föltámadott a tenger c. versében, "Azért a víz az úr." Igen, most is megmutatta a természet, hogy nem illik őt elfelejteni, mert erősebb bárkinél és bárminél. Most is bizonyított. Országokon át tartó áradás, Európa szerte sok tízezer ember vált hajléktalanná, vagy épp halottá, mert a víz tett róla. 

Amikor a gát felénél járt a Duna, felmentem a védműre, végig gyalogoltam rajta és... nem tudom. Mintha beszélt volna hozzám. "Nincs baj, megvédelek Titeket!" Persze én voltam az egyetlen, aki ezt el is hitte. Mindenki pánikba esett és félt. A nővérem felkeltett hajnali fél 3-kor, hogy indulunk, mert baj lesz és akkor nem tudnak ránk külön figyelni. Szép dolog, hisz féltett, de ő se hitt a gátban. Hajnalok hajnalán beállítottunk édesanyám húgához Izbégen, s majdnem egy héten át ott izgultuk végig az eseményeket.

Rémes volt, mert én bennem megvolt az erő, hogy segítsek, de a méretem most is gátat szabott az akaratomnak. Szerettem volna saját kezűleg lapátolni a homokot a zsákokba, s segíteni a drága védmű barátom stabilitását. Ehelyett csak tv-n keresztül láthattam, ahogy megannyi ember vért izzadva, erején felül teljesítve lapátol, hord és pakol. 

Bevallom, olykor én bennem is megtört a bizalom, mert annyi negatív hozzáállást hallottam, hogy már én se tudtam, hogy mi lesz. De szerencsére mellettem voltak olyan emberek, akikre számíthattam. Balázs felhívott a fő atrakció napján és megkérdezte, hogy vagyok, a házról és a környékről is kérdezett. Egy energiával töltött lányka, Bogyó is tartotta bennem az erőt úgy, hogy ő közben készült a szigorlatára, szóval neki is szüksége volt némi bátorításra. Nagyon szeretem, mert valami olyanra képes, amire mások nem. De ez titok marad ám. :) Binya és drága barátnője, Anna is imádnivalóak voltak. A legnagyobb hős, Vas Gergő Bence volt, az unokaöcsém, akinek konkrétan mindent köszönhetek. Az ő bolondsága, jókedve sokban előresegítette a lelkemet, hogy ne adjam fel. Ő fürdetett, wc-n segített, s volt velem. Levette anyu válláról a terhet. BÜSZKÉK LEHETÜNK RÁ!!! Még csak 13 éves és többet tett már, mint azt bárki gondolná. Szeretném még drága munkatársamnak, Papp Szabolcsnak is megköszönni minden szeretetét! Képes lett volna Szegedről elutazni idáig, hogy segítsen. Ő egy kerekesszékes példakép! Kalap le előtte!

Szeretném megköszönni az összes embernek, aki a falun védelmébe állt! Gyönyörű, országos összetartásnak lehettünk tanúi. Büszke lehet magára minden ember!!!

Szép napot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr465361053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.