Élet karok és lábak nélkül

Együtt, csak veled

2012/11/29. - írta: kollinger

Együtt, csak veled

 

Szokatlan az érzés, hogy Te is szeretsz,

Mert még senkitől sem éreztem ilyet.

Mosolygós szádra csókot adnék,

 

Karjaimba zárnálak, s úgy aludnék.

Szemedbe nézve örülnék, és nevetnék,

Mert elhoztad nekem a lelki békét.

 

Átölelném törékeny tested,

S addig lennénk így, amíg csak lehet.

Sírva örülnék és örülve sírnék,

Szeretném, hogy mindig mellettem légy!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr584938444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.