Élet karok és lábak nélkül

Kár

2012/11/20. - írta: kollinger

Kár

 

 

Mit ér neked, hogy a szívembe gázolsz és nevetsz?

Mit ér neked, amikor rossz szavakkal illetsz engem?

Mit ér neked, hogy a szemembe nézel és hazudsz?

Mit ér neked, hogy ott bántasz, ahol csak tudsz?

 

Nem értelek, mert szép és aranyos vagy!

Nem értelek, hisz én sose bántottalak!

Nem értelek, mert mindig kedves vagyok veled!

Nem értelek, mert örökké tőrt döfsz a szívembe!

 

Kívül gyönyörű virág vagy,

Belül egy korhadt fa.

Kívülről nagyon tetszel nekem!

Belülről még sose ismertelek.

 

Lesz neked is rossz, amikor nevetnek rajtad!

Lesz neked is rossz, amikor a bajodon kacagnak.

Én mindig segíteni fogok neked, ha kell!

Én mindig, mert én nem vagyok Te.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr124916915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sanyi28 2012.11.20. 17:58:25

Köszi ezt a verset is. Sajnos vannak ilyen emberek az ember életében.... Vagy jobb esetben már múlt idő...