Élet karok és lábak nélkül

Kőbe zárt szív

2012/11/08. - írta: kollinger

Kőbe zárt szív

 

 

Ma reggel még repdesett a szív.

 Jött a vadász és estére a puskagolyóval sír.

 A fájdalma és keserűsége felemészt így.

 Jön a kőfal, és betakarja, mint egy sírt.

 A szív csak vár, de nem tudja, hogy mire.

 Mert a szeretet többé nem kopogtat be.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr84897021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.