Élet karok és lábak nélkül

Árnyék, akit mindenki lát

2012/11/07. - írta: kollinger

Ez egy amolyan énkép, régi életemből. Bár... hmm.. Volt már olyan érzésetek, hogy vagytok, szép csöndben szemlélitek a világ történéseit és közben úgy érzitek, hogy mások észre se vesznek? Igen, volt egy időszak, amikor szép csöndben éltem és "vizsgáltam" az emberek viselkedését. Szeretek így élni. Olykor jól esik, mert nem ártok ezzel senkinek és ők se nekem. Bár sokszor van, hogy elítélem az emberek viselkedését, mert olyanokat tesznek, amik nem helyén valóak, de szótlan maradok, hogy ne leplezzem le érzéseimet, gondolataimat.

 

 

 

Árnyék, akit mindenki lát

 

 

Árnyék, akit mindenki lát, ez volnék én.

Mindenhol ott vagyok, de mégis csak láthatatlan vagyok én.

Senki sem ismer, senki sem lát meg teljesen.

Mit tehetnék hát én ez ellen?

 

Kóborlok, ahol csak lehet...

Bolyongok, mint egy szellem.

Én sem tudom, hogy miért..

De majd egyszer rájövök és véget ér...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr664895438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.