Élet karok és lábak nélkül

Még egy kis fény

2017/10/19. - írta: kollinger

Még egy kis fény

 

Sötétbe burkolózott lelkek,

Melyek elhagyták fényüket.

Sötétben a lelked,

Sötétben a tekinteted.

Millió sötét lény ural,

Lelked bugyraiban vannak.

Szívják az erőt,

Szívják a szépet, mely benned nőtt.

S Te hagyod?

A virágot elszáradni hagyod?

S felemészt a rossz,

Melyről eddig azt hitted nincs ott?

Elemészt a bú, s bánat,

Nincs többé bocsánat.

Csak egy lelketlen, néma világ.

Melyben ott van a Te hibád.

S másé,

A sok arctalan bábué.

Ki elrontották azt,

Mit együtt felhúztak.

Egy csepp sem maradt?

Egy lehetőség sem maradt?

Ami kihúzna ebből,

Ami feloldozna ettől?

Csak egy pici,

Egy lehetőség, mely kicsi,

De mégis megragadnád,

Mert érzed, a világ bánatát.

 

 

 

Ami nem csak az övé,

Hanem a Tied

Hiszen, magad is mérget köpsz,

Hiszen magad is csak kést döfsz.

Egy életbe, mely annyit szenvedett,

Lelkébe oly sok áramot vezetett,

Egy teljes világ népe.

Kik nem szégyellik magukat,

Csak ontják szájukon a sósavat.

Ami szét mar Mennyet és Poklot,

Akár csak a Földi Bolygót.

Elfáradtál,

Elfáradtam.

Pihenjünk!

Szememre vak sötét kerül.

S csak ekkor látok igazán,

Pusztul a teljes világ.

Az emberek sötét aurával lebegnek,

Arcuk élettelen.

Ez nem jó!

Ez olyan rossz!

Tépem fel szemhéjamat,

Melyből milliók fénye árad.

Feltöltök testet – lelket,

Az ég, a föld megremeg.

A démonok felszállnak,

Fogcsikorgatva tovább állnak.

Sóhaj, sóhaj…

 

 

Fellélegeznek a holtak.

Kikből erő tör fel,

Testük megremeg.

Boldogság piciny virága,

Előttem a jövő világa.

Ahol mindenki megért,

Ahol a gonosz nem él.

Mosoly, mosoly.

Váltja fel a sok búskomort.

Szerelem, vidámság, szeretet,

Szép érzések szele csap meg.

Hát eljött.

Megjött!

Tiszta szívek dobbanása tölt meg mindent,

Remény átható illata az orrokban illeg.

Ez nem szemfényvesztés!

A nép újra él!

S feléd fordul, hogy megköszönje,

Bíztál, törekedtél érte!

Mert Ő és Te tehetsz róla,

Meg mindenki, aki itt van.

Együtt okoztuk a szépet!

Építettünk újra mindent.

Erről Te tehetsz, s Ő is!

Ja és persze Nő és Férfi is!

Mindenki, aki él és mozog,

Mert senki se volt igazán halott.

Legyünk szépek!

Védtelenül védve!

A legfontosabb, hogy boldogok,

Bolondul Boldogok

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr1413019570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.