Élet karok és lábak nélkül

Szívvel - lélekkel

2015/10/28. - írta: kollinger

Sziasztok! :) mosoly

Ezt a verset gimis éveim végén írtam, amikor el kellett köszönnünk az osztályfőnökünktől. Ezzel akartam megköszönni neki azt a csodálatos 5 évet, amit együtt tölthettünk.

back-to-school.jpg

 

Szívvel - lélekkel

 

Nagy Erzsébet,

Ő róla szól ez a versike.

Már csak az a kérdés, szerettük-e?

Szeretjük-e azt, aki kiállt mások ellen?

Védett minket a tanári karral szemben.

 

Szeretjük-e azt, aki éjjel – nappal velünk élt?

Sose habozott, s nem félt.

Szívvel – lélekkel boldogságunkért élt,

Elfogadta hibáinkat,

S nem hánytorgatta fel a múltunkat.

 

Nagy Erzsébet,

Szeretjük Önt, mert oly kedves nekünk.

Szeretetre méltó, drága osztályfőnökünk,

Akit a szeretet aurája vesz körbe.

Remélem életét szép és jó ragyogja be,

S másokkal is megosztja ezt a mérhetetlen sok szeretetet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr98028688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.