Sziasztok! :) mosoly

Csak, hogy ne unatkozzak, Nikol barátocskám, jövendőbeli munkatársam talált nekem programokat. Jövendőbeli? Áh, inkább már jelenbeli.

Nos, hivatalos vagyok január 24-én délután a egy kisebb összejövetelre, ahol megmutatom pár embernek a verseimet. Úgy tudom, hogy először bemutatkozás lesz, majd vers felolvasás és aztán kielemezzük, véleményezzük egymás alkotását. A helyszín nem más, mint a tatai Eötvös József Gimnázium, ahol megszokták rendezni ezt a Diák - Toll nevű kis felolvasó délutánt. Sajnos maga a program zárt, mert csak írók és költő palánták vesznek részt rajta, plusz a hely egyik irodalomtanára. Ezt azért írtam, hogy lássátok, idén sokkal mozgalmasabb évet terveztem el. 

Szeretnék eljutni iskolákba... Ez az alcím azért fontos, mert úgy néz ki, hogy az imént említett intézmény szívesen lát egy olyan napon is, ahol a gyerekekhez fogok beszélni, bemutatom élettörténetemet, s megpróbálok segédkezet nyújtani azon fiatalok részére, akik kicsit eltűntek az élet ködösebb tájain. Nagyon örülök ennek a lehetőségnek, mert nagyon vágytam rá, hogy eljuthasson a fiatalok körébe az üzenetem, hogy sose szabad feladni és, ami még fontosabb, hogy, amikor nagyon egyedül érezzük magunkat, akkor se vagyunk egyedül. Remélem idén nem csak ez az egy iskola látogatásom lesz. Kérlek, szóljatok, ha tudtok további lehetőségeket! Írhattok fészbúkon és ide, a blogomhoz, de meg adom az ímél címemet is, hátha az könnyebb nektek. kollinger2@gmail.com

Legyen szép napotok, vagy a napszakhoz illően napotok!

Sziasztok! :) mosoly

Mint látjátok az oldal külseje megváltozott. De nem csak az fog. Mostantól kezdve fészbúkon csak a gyors infókat fogom megosztani, illetve az egyéb cikkeket. A videókat, beszámolókat és hosszabb terjedelmű híreket pedig itt fogom. Remélem nem baj. Szeretném, ha lenne élet a fészbúkon túl is. Az ide írt infókat persze ott fogom közzé tenni nektek, de itt lesznek teljes mértékben elérhetőek.

Jó éjszakát!

Sziasztok! :) mosoly

Már rég írtam ide. Egy ideig úgy gondoltam, hogy be fogom zárni a blogom kapuját, de valahogy még sincs hozzá kedvem. Nem olvassátok túl sokan, de vannak állandóan visszajáró vendégek, ezért meghagyom. 

Két ünnepen vagyunk túl. Remélem mindenkinek jól telt a Karácsony és a Szilveszter. Sok - sok szeretettel lettetek gazdagok és némi tárgyi ajándék is meglapult a fa alatt. Hisz így szép ez az ünnep. Rengeteg jókívánság és üdvözlet Újévkor, általában így szokott történni, s pár meg is valósul. Egy újabb év vár ránk, melyben megannyi dolgunk lesz. Tavaly nem jött össze a verses kötet kiadatása, de, ami késik, nem múlik. A könyvről jut eszembe. Társultam egy nagyon kedves ismerősömmel, ami azt jelenti, hogy kettőnk neve lesz a borítón és kettőnk gondolatai a lapokon. 

Gondolom nagyon sokan szeretnek korcsolyázni. Nos, én még sose csináltam, bár mindig is elbűvölt és csodálattal néztem azokra, akik képesek száguldozni a jégen. Képzeljétek, én is ki fogom próbálni. Egy fakutya nevű segédeszközzel, mely úgy néz ki, mint egy szánkó, csak jégre tervezték. Még sose láttam hasonlót, csak mesélték és pár képet meg is néztem a neten. Osztálytársak, tanárok, sőt, még Noya is eljön a párjával, aminek nagyon örülök, hiszen szeretek velük ökörködni. Mellesleg erről az eseményről videó is fog készülni, amit gyorsan fel is töltök majd a videós csatornámra, megosztom fészbúkon és itt is.

Aztán e hónapban jön az Index-szel való forgatás. Remélem el fogja nyerni a tetszéseteket. Megpróbáljuk minél színesebbé és extrémebbé varázsolni. 

Legyen szép estétek, illetve a napszakhoz illően, napotok!