Ítéletet hoztak!
Ítéletet hoztak,
Sokan mennek,
Kevesen maradnak.
Ítéletet hoztak.
Aki nagyon ismer,
Annak lefelé hull a csillaga.
Ítéletet hoztak.
S már alig látom,
De mégis érzem.
Ítéletet hoztak.
Remény, ami él,
A sötétség megkísért.
Ítéletet hoztak.
Nem láttam mást,
Csak azt, aki belém lát.
Ítéletet hoztak.
Gyengén vagyok erős,
Erősen vagyok gyenge.
Ítéletet hoztak.
Ha ő elmegy,
Ki lesz helyette?!
Ítéletet hoztak.
Látom a lehetőséget,
De vajon ő is lát engem?
Ítéletet hoztak.
Ne mondj igent,
Csak légy mellettem!
Fogom a kezed
Minden percben ott lennék veled,
Elűzném a rossz érzéseket.
Letörölném könnyes szemed,
S új erővel töltenélek tele.
Magányban álldogálva,
Ott lennék a nyomodban.
S, amint kell én nyomban,
Nyújtanám a jobbomat.
Fogom a kezed, ha sírsz,
Eltörlök belőled minden kínt.
S, ha fáj az a nagy szív,
Elmormolok egy gyógyírt.
Mi csak barátként létezhetünk…?
Mi a baj?
Miért sírsz?
Hogy segítsek?
Áhh, szegény ember.
Ezt hallom és látom nap, mint nap.
Sírnak, vagy mosolyognak, de a végén úgyis ott hagynak.
Ne sírj!
Ne félj!
Itt vagyok veled!
Áhh, szegény ember.
A segítség jön, és jól esik, mert így érzem, hogy vagyok.
Fáj, mert utána úgyis ott hagynak.
Takarodj!
Jéé, nincs neki!
Ne bámuld!
Áhh, szegény ember!
A gyerekek, s felnőttek egyáltalán nem rettennek el az élet példájától.
Fáj, mert sokszor egyedül hagynak.
Szép a szemed!
Jó képű vagy!
Félek!
Nem akarom!
Áhh, szegény ember!
Szeretném az igazszerelmet, de félek, sose jön el.
Mi csak barátként létezhetünk , amíg a halál nem visz el?
Sziasztok! :) mosoly
Kicsit megtöröm a hagyományokat és nem a soron következő versemet teszem fel. Ezt éjjel fél négykor írtam, akkor kapott el az ichlet. A barátaim vissza - vissza térnek az álmaimban. Emberek, akiket eltemettem a szívemben és örökké ott őrzöm őket, hiszem már sose nézhetek igazán a szemükbe. Legalábbis ezt hittem. Álmaimban folyton megy a szemkontaktus. Jó szórakozást hozzá!
Visszatérő álom
Már sokadjára látlak,
De sose értem, mit akarsz.
Egy jel, mit szavaid rejtenek?
Netán égi üzenet?
Sose értem, s csak remélem,
Nem egy rossz ítélet.
Hogy vesznek újabb áldozatot,
A barátaimból.
Családomat végképp elkerüld,
Mert értük háború zendül.
S, ha eljő a pillanat,
Az oroszlán kiszabadulhat.
Visszatérő álom,
Melyben majdnem mindenki boldog.
Csak én nem,
Mert tudom, reggel fel kelek.