Élet karok és lábak nélkül

Olyan rossz

2014/06/13. - írta: kollinger

Sziasztok! :) mosoly

 

Ez egy régi vers. Érdekes és fura volt visszaolvasni. 

 

Olyan rossz…

 

Vártál rám, s reménykedtél,

Nem láttalak, pedig kértél,

Minden szó és gondolat,

Engem kért, hogy megfontoljam.

 

Van lehetőség a boldogságra,

Beláttam, s melléd álltam.

Pedig tudtam, valaki más simogatja szívedet.

Mégis azt hittem, veled lehetek.

 

Csalódtam, s vesztettem.

Beletörődtem a semmibe.

Fájt, mert aztán cserbenhagytál,

Pedig csak szívem fájdalmát dalolnám.

 

Megloptak, megtapostak, és még Te is,

Nem tudom megérteni.

Olyan rossz ez a szótlanság.

Nem szólsz, nem nézel rám.

 

Olyan rossz, mert távolodok,

Elhagy az út, amin voltam,

S félek, sose tér vissza.

Olyan rossz, mert távolodsz.

 

 

Szólj hozzá!

Kislányom

2014/06/12. - írta: kollinger

Sziasztok! :) mosoly

 

Van egy kislány, akit nagyon mélyen a szívembe zártam. Ő is sérült Neki is megvan a maga élettörténete, amit nem igazán szeretnék elmondani nektek, mert rám bízta. A lényeg, hogy úgy szeretem, mintha a sajátom lenne, pedig csak 5 év van közöttünk.

Ez a versike pedig róla szól.

 

Kislányom

 

 

Egy csoda,

Mi akkor elém pottyant.

Gondjaim elrepültek,

Mint a madarak a nyári szélben.

Veled lenni kedves,

Mint madárcsicsergés az égen.

 

Nem közös a vérünk,

S a múltunk.

De mégis úgy érzem,

Valami hozzád kötött végleg.

Vigyáznom,

Védenem kell Angyalom.

 

Álmomból kelts, ha kell.

Ha kell, síromból visszatérek.

Nem hagylak,

E világ hadának.

Körömmel, foggal,

Küzdeni fogok a bajjal.

 

Szeretnek Téged,

Szeretlek Téged!

Légy az én kis harcosom,

Drága Angyalom!

Légy boldog lány,

Pici Nudlikám!

 

Szólj hozzá!

Kétarc

2014/06/10. - írta: kollinger

Sziasztok! :) mosoly

 

Jelentkeztem nektek egy új verssel. Hogy miért Kétarc a címe? Hmm... A mai világban sok a felszínes ismerkedés. Mit is takar ez? Pontosan azt, hogy az emberek nem tudják, nem akarják, vagy még nem ismerték meg a másik fél mindkét oldalát. Ugye olykor csak a mosolyt és a ragyogást mutatjuk, belül pedig szenvedünk és sírunk. Szóval erről szól. Ismerjük meg az emberek két arcát! A szebbiket is és a csúnyácskábbat, illetve kevésbé vonzóbbik felét. Olvassátok sok - sok szeretettel!

 

Kétarc

 

Gyere, nevess velem, bolondozzunk!

Érezzük nagyon jól magunk!

Hisz nincs más,

Csak a vidámság.

Nem nézel rám, csak félig,

Ezért a másik arcom nem is érint.

Nem látod azt, ki vagyok,

Eltorzult jellemvonásom.

Megfáradt oldalam,

Sebeket hordoz magában.

Akire vágyom, nem létezik,

Álom képében visszatekint.

Elhúzom ezt az arcom,

Hogy ne tudd, ki vagyok.

Mert nem élhetsz tovább így,

Hogy tudod mi a kín.

Amit arcom takar előled,

Nem tudhatja senki se.

Míg egyik arcom mosolyog feléd,

Másik csak a kudarcban ég.

S várja az elmúlást,

A fájdalom utolsó fázisát.

Ne tudd meg ki vagyok,

Mert csak fájna, amit adok.

 

Szólj hozzá!