Sziasztok! :) mosoly

Jelentkeztem nektek egy új verssel. Hogy miért Kétarc a címe? Hmm... A mai világban sok a felszínes ismerkedés. Mit is takar ez? Pontosan azt, hogy az emberek nem tudják, nem akarják, vagy még nem ismerték meg a másik fél mindkét oldalát. Ugye olykor csak a mosolyt és a ragyogást mutatjuk, belül pedig szenvedünk és sírunk. Szóval erről szól. Ismerjük meg az emberek két arcát! A szebbiket is és a csúnyácskábbat, illetve kevésbé vonzóbbik felét. Olvassátok sok - sok szeretettel!

Kétarc

Gyere, nevess velem, bolondozzunk!

Érezzük nagyon jól magunk!

Hisz nincs más,

Csak a vidámság.

Nem nézel rám, csak félig,

Ezért a másik arcom nem is érint.

Nem látod azt, ki vagyok,

Eltorzult jellemvonásom.

Megfáradt oldalam,

Sebeket hordoz magában.

Akire vágyom, nem létezik,

Álom képében visszatekint.

Elhúzom ezt az arcom,

Hogy ne tudd, ki vagyok.

Mert nem élhetsz tovább így,

Hogy tudod mi a kín.

Amit arcom takar előled,

Nem tudhatja senki se.

Míg egyik arcom mosolyog feléd,

Másik csak a kudarcban ég.

S várja az elmúlást,

A fájdalom utolsó fázisát.

Ne tudd meg ki vagyok,

Mert csak fájna, amit adok.