Élet karok és lábak nélkül

Álmomban

2014/10/06. - írta: kollinger

Álmomban

 


Álmomban megcsókoltál,

Ajkunk egybeolvadt, szívünk hevesen járt.

Elöntött a forró tűz,

Mely minden rosszat elűz.

 

Megéltem már szépet, s jót,

De ennél egyik se volt jobb.

Ahogy forró ajkad érintette enyémet,

Ez a végzet.

 

Ha felnézek a csillagokra,

Kívánom, történjen meg újra!

Mert, amit álmomban éreztem,

Minden percben felidézem.

 

Tekinteted az enyémbe forrt,

Szánk egymásban lángolt.

Bár rövid volt a pillanat,

Mégis minden rosszat elutaztat.


 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://eletemszavai.blog.hu/api/trackback/id/tr286764051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Anira Druzsin 2014.12.08. 13:34:47

is félsz?

A legtöbb ember fél komoly döntést hozni és fél megvalósítani az álmát. Egész életében álmodozik, de amikor ott van a lehetősége, hogy meg is valósítsa, megijed és nem mer lépni.
Pedig a lehetőséget a változtatásra, az előrelépésre mindenki megkapja az élettől.
A nagy lehetőség általában észrevétlenül jön, de mindig megérkezik.
december 1., 19:02 · Nyilvános