Kijár neked a jó!

Kijár neked a jó,

Mert kedves vagy és barátságos.

Kijár neked a jó,

Én kis barátom!

A sok boldog kismadár neked énekel.

A sok boldog antilop érted szökdel.

Szeretlek Téged, mert betöltöd jóval a lelkem!

Szeretlek Téged, mert mosolyt csalsz a képemre!

Neked adom a jót, ha tehetem!

Neked adom a jót és keresem!

Ha kell, egy világot felkutatok neked!

Csak azért, hogy boldogság a Tiéd legyen!

Csillag vagy az én szememben.

Csillag, mely ragyog, és megnevettet.

Megígérek neked egy dolgot!

A reményt mindig előtted tartom!

Boldog születésnapot kicsi szívem!

Boldog születésnapot, Te kis édes!

Én magam nem készültem neked.

Kérlek, fogadd el e versemet!

A szerelem nem terem a fán.

De ne félj, egyszer úgyis megtalál!

Örök boldogságot kívánok neked!

Én kicsi egyetlenem!

Nap és remény

Elnézek balra,

A holtak csak sírnak

Elnézek jobbra,

A bánat feltámad.

Ha magam elé nézek

Zokogva kér egy kis gyerek,

Vedd el az életem, mert nem jó az élet!

Nem teszek eleget e kérésnek,

Nem emelem ölésre a kezemet.

Inkább csak mosolyogva nézek rá,

S letörlöm könnytől ázott orcáját.

Ne sírj kicsi gyermek!

Ne sírj Te jó lélek!

A napfény elhozza a reményt neked!

Nem vagy itt velem!

Kimegyek az utcára, de Te nem vagy itt velem.

Egyedül érzem magam, mert Te nem vagy itt velem!

Megőrjít az érzés, megőrjít, mert Te nem vagy itt velem!

Őrület határán, hol sírok, hol nevetek, Te nem vagy itt velem!

Lelkem éhen hal, fogytán az ereje, mert Te nem vagy itt velem!

Talán már fölöslegesek az érzések, mik bennem élnek, mert Te nem vagy itt velem!

Sírnék a fájdalomtól, mit érzek, mert Te nem vagy itt velem!

Szívem megszakad, a szerelem öli meg, Te nem vagy itt velem!

Minden percben Téged látlak, Téged érezlek, de Te nem vagy itt velem!

Forr a vérem, ég a szívem, szeretlek, de Te nem vagy itt velem!

Sűrűn köd fedi el elmémet és csak kereslek, mert Te nem vagy itt velem!

Sűrű könnyek közt ülök, s nézek magam elé, Te nem vagy itt velem!

Örökké veled!

Örökké veled, míg lenni lehet!

Örökké veled, míg élek e helyen!

Örökké, míg a halálangyala el nem szólít téged, vagy engem!

Örökké veled, míg élek!

 Szeretlek téged, mint legjobb barát!

Szeretlek téged, mint soha senki mást!

Szeretlek téged, míg az eszemet tudom!

Szeretlek téged, míg a sír nem vonzz!

Élnék veled, míg csak a szívem meg nem áll!

Élnék veled, bár ne lenne annyi határ!

Élnék neked, a fájó pillanatokban!

Élnék veled, amíg a szívem dobban!

Fájó pillanatoknál mindig veled!

Fájó pillanatoknál fognám a kezed!

Fájna a pillanat, amikor elválnánk egymástól!

Fájna, mert veled lenni sokkal jobb!

Örökké veled, míg szívem el nem hagy engem!

Örökké veled, míg a remény virága eltűnik velem!

Örökké veled, csak veled élnék!

Örökké veled, csak neked élnék!  

Angyal

Egy angyal, kivel fekszem és kelek,

Akinek tekintete mély és szeretet teljes.

Aki hiányzik nekem,

Hisz nem mindig lehet velem.

Egy angyal, kinek ölelése forró és kellemes,

Akinek szavai fülemben csengenek,

Szavai, melyek vígasztalnak és szeretnek.

Szavak, melyeket sose feledek.

Itt ül mellettem s énekel énnekem.

Énekel, hogy lelkem megpihenhessen.

Kezét a vállamra teszi és szemével felém néz.

Kacsint, s puszit küld felém.

Bár megölelhetnélek, hisz oly sokat segítettél!

Ha baj volt, szívemet fogtad, s tovább éltettél.

Sose hagytad, hogy céltalanul éljem életem.

Te jöttél és segítettél, bármi is legyen.

Bárcsak viszonozhatnám ezt neked!

Hisz a segítség nem a fán terem.

Átölelnélek és suttognám neked.

Köszönöm angyalkám, hogy mindig itt vagy velem!